Egy jól felépített havi háztartási költségvetés nem arról szól, hogy minden fillért ellenőrzés alatt tartsunk — hanem arról, hogy tudjuk, hova megy a pénzünk, és ne érjen minket kellemetlen meglepetés a hónap végén. A tervezés nem egyszeri feladat, hanem rendszeres tevékenység.
Az első lépés: a bevételek feltérképezése
A tervezés mindig a bevételekkel kezdődik, nem a kiadásokkal. Vegyük figyelembe az összes rendszeres nettó bevételt:
- munkabérek (mindkét fél);
- vállalkozói jövedelem, ha van;
- GYED, GYES, egyéb ellátások;
- albérletből, befektetésből származó rendszeres jövedelem.
A rendszertelen bevételeket (prémium, évente egyszeri kifizetés) érdemes külön kezelni, és nem beépíteni a havi alaptervezésbe — ezekre lehetőség szerint tartalékképzésre vagy egyszeri nagyobb kiadásra érdemes szánni.
Fix és változó kiadások szétválasztása
A kiadások két nagy csoportra oszthatók:
Fix kiadások
Ezek hónapról hónapra azonos vagy közel azonos összegűek, és kevéssé befolyásolhatók rövid távon:
- lakbér vagy jelzáloghitel-törlesztő;
- közüzemi előfizetések (internet, telefon);
- biztosítások;
- hitel- vagy lízingtörlesztők.
Változó kiadások
Ezek havonta ingadoznak, és ebben a kategóriában van a legtöbb mozgástér:
- élelmiszer és háztartási cikkek;
- közlekedés (üzemanyag, tömegközlekedés);
- ruházkodás, egészségügy;
- szabadidő, éttermi étkezések, szórakozás.
A változó kiadásoknál érdemes az előző 3 hónap átlagát kiszámítani, hogy reális keretet lehessen meghatározni — nem azt, amennyit ideálisan szeretnénk elkölteni, hanem amennyit valójában szoktunk.
Egy működő keretrendszer: a 50/30/20 elv
A 50/30/20-as megközelítés a nettó bevételek három részre osztását javasolja:
| Kategória | Arány | Mit jelent? |
|---|---|---|
| Szükségletek | 50% | Lakhatás, rezsi, élelmiszer, közlekedés |
| Igények, szabadidő | 30% | Étterem, szórakozás, ruha, hobby |
| Megtakarítás, tartalék | 20% | Vésztartalék, célmegtakarítás, hitel-előtörlesztés |
Ez az arány nem minden háztartásra alkalmazható közvetlenül — különösen nem ott, ahol a lakhatási költségek a bevétel 50%-ánál nagyobb arányt képviselnek (ami Budapesten és más nagyvárosokban nem ritka). Ilyenkor érdemes a saját viszonyokat figyelembe vevő egyéni arányt kialakítani.
A rezsiköltségek figyelemmel kísérése
A közüzemi számlák — különösen a fűtés — Magyarországon évszakosan ingadoznak. A fűtési szezonra (október–március) érdemes havonta félretenni egy összeget a nyári hónapokban is, hogy az emelt számlaösszeg ne okozzon meglepetést. Egyes közüzemi szolgáltatóknál lehetőség van egyenletes havi fizetési tervet kialakítani — ez kiszámíthatóbbá teszi a havi kiadásokat.
A hónap végi hiány megelőzése
A hónap végén fellépő pénzhiány legtöbbször nem azért alakul ki, mert a bevétel kevés, hanem mert a változó kiadások nem kerülnek tervezés alá. Néhány bevált módszer:
- A hónap elején utaljuk el a megtakarításra szánt összeget — ne azt tegyük félre, ami marad.
- Vezessük a kiadásokat — legalább havonta egyszer nézzük át, hova ment a pénz.
- Határozzunk meg egy „vészfék" összeget — ha a változó kiadások elérik ezt a szintet, lassítsunk.
- A nagyobb, egyszeri kiadásokat tervezzük előre, ne improvizáljunk.
Hasznos külső források
- KSH – Háztartási statisztikák
- MNB – Fogyasztóvédelem és pénzügyi tudatosság
- Pénzügysziget – Oktatási anyagok háztartási pénzügyekről